A parkolás egy olyan kérdéskör, amiről ritkán van szó zöld összefüggésben, pedig a tudatos tervezésnek óriási jelentősége lehet. Az Urban Land Institute mindenesetre már 1948-ban a belvárosok egyik legfőbb problémájaként definiálta a parkolás kérdését. Donald Shoup, az UCLA várostervező professzora májusban a parkolás problémájának megoldására mutatott be egy környezettudatos megoldási javaslatot. Természetesen javaslata az Egyesült Államokra vonatkozik, de részletei bárhol átültethetőek.
Személy szerint túl sok spanyolviaszt nem fedeztem fel a javaslatokban, de összefoglaló javaslatcsomagnak megteszi.
Mindenekelőtt a "nem utcán történő parkolást" szabályozó törvények enyhítését javasolja. Azaz: ne legyen ennyire erősen szabályozva, hogy mennyi parkoló helyet kell biztosítani épületek méretétől és funkciójától függően. Shoup szerint ez a parkolóhelyek nem optimális eloszlásához vezet, mivel sok épületben felesleges parkolók építésére sarkallja a tervezőket, máshol pedig pont ellenkezőleg.
Jó példa egyébként a Santa Monicában létestült "zöld parkolóház", amelyet ugyan sokat bíráltak ezen elnevezésért, hiszen a parkolás és a környezetvédelem alapjáraton nem összeillő fogalmak. Azonban - teszi fel a kérdést jogosan Shoup - ha már autóhasználat, és ha már parkolás, miért ne épülhetnének zöldebb parkolóházak? A fent említett (és alább látható) kaliforniai parkolóház többek között természetes fényforrásokat, környezetbarát vízellátást alkalmaz. Ráadásul szerintem kimondottan pofásra is sikeredett.
További javaslata a parkolási díj fizetésének korszerűsítse annak érdekében, hogy a parkolási piac szabályai jobban tükrözzék a valóságot. A folyamatosan az aktuális telítettséghez alkalmazkodó árazás célja a "kereslet kínálat" egyensúly megteremtése.
Shoup szerint ugyanis kb. azóta nem fejlesztettek semmit a parkolóórákon, hogy azt 1932-ben (ő 1935-öt ír, de utánanéáztem, és három évvel korábban történt a "jeles esemény") Oklahomában Carl C. Magee feltalálta. Persze megemlíti fejlesztésként a mobilparkolás lehetőségét, ami már nekünk sem újdonság.
Felhívja a figyelmet, hogy a parkolási helyek hiánya hatalmas forgalomért felelős. Egy felmérést szerint New York egy városrészében a piros lámpáknál megálló autósok 40 %-a csak parkolóhelyet keres.
Shoup különböző zónák kijelölését is fontosnak tartja, például a kereskedelmi egységeknek annyi parkolóhelyet kellene fentartaniuk, ahány szállítójárművel, kamionnal stb. számolnak átlagosan. Bárok és éttermek környékére pedig 10 parkolóhelyet javasol / 140 nm (üzlethelyiség).
Végül (és ez aztán itthon különösen aktuális) Shoup azt javasolja, hogy a parkolásból befolyó összeg az adott környékhez jusson vissza. A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a fizetett szolgálati parkoló hely (vagy gépkocsi) arra motiválja az alkalmazottakat, hogy autóval járjanak dolgozni. Kivéve, ha ezt a támogatást megkaphatják tömegközlekedésre fordítható alternatív formában. Az üzenete egyszerű. Míg a parkolás egy szükséges rossz, addig a megfelelő szabályozással környezet- és város barátiabbá lehet tenni.
Itthon ugyan már évek óta rágjuk (akarom mondani, rágják) a gittet, de úgy látszik, még törvényi szabályozás sem elég a változáshoz. Most feltűnt már valamicske fény az alagút végén, az pedig már más kérdés, hogy az önkormányzatok magasról tesznek a parkolási törvényre.