Interjúsoroaztunk 3. részében ma Ungár Klára, a SZEMA főpolgármester-jelöltjének zöldebb/élhetőbb Budapesttel kapcsolatos elképzeléseit mutatjuk be. Holnap Horváth Csabával, az MSZP jelöltjével zárjuk a hetet.
GP: Ismer-e olyan külföldi vagy más magyar városban már bevált kezdeményezést, ami kevés pénzből, kis ráfordítással Budapesten is meghonosítható, és erősíthetné, ösztönözné a fővárosiak környezettudatosságát?
Ungár Klára: Kevés pénzből és kis ráfordítással semmit sem lehet elérni. Minden európai példa azt mutatja, hogy a környezettudatosság ösztönzése időigényes vállalkozás, s csak a legkülönbözőbb szereplők – vállalatok, média, civil szervezetek, önkormányzatok, iskolák, stb. – összehangolt együttműködésével érhető el. Ha én lennék a főpolgármester más pártokkal és civil szervezetekkel közösen dolgoznánk ki egy átfogó programot, aminek leglényegesebb elemei: környezettudatosság oktatása már az alsó osztályokban, a fogyasztói informáltság növelésének lehetőségei, a környezetterhelési mutatók kidolgozása, az önkormányzati intézmények környezettudatos működésének minősítése, média kampány, stb.
GP: Újragondolná-e a Duna szerepét a főváros életében, és ha igen, konkrétan milyen módon/lépésekkel tartja azt megvalósíthatónak?
U.K.: A Dunát a városi közlekedés szerves részévé tenném. Rendszeres gyors kishajó járatokat lehetne indítani a város északi és déli része között, valamint a két part között keresztben is. Ezt a feladatot egy magántársaság is elláthatná.
GP: Van-e konkrét programja/ígéretei a budapesti kerékpározó társadalom számára – mire számíthatnának az elkövetkező négy évben, ha Ön lenne a főváros első embere?
U.K.: További bicikliutak építése, annak minden oldalú elősegítése, hogy a belvárosban a bicikli váljék az első számú közlekedési eszközzé: gépkocsik részleges korlátozása, sebességkorlátozás, sétálóutcák számának növelése. Megteremtenénk a biciklik olcsó bérlésének a lehetőségét.
GP: Budapest mely területeit fejlesztené, alakítaná át elsősorban új, emblematikus épületekkel?
U.K.: Nem annyira új, emblematikus épületekben gondolkodom, hanem sokkal inkább abban, hogy a városképben egységbe kerüljön az egyes kerületek kulturális öröksége és az új funkciókhoz szükséges épületek. Bővíteném a sétáló utca programot, támogatnám a használaton kívüli ipari létesítmények kulturális, oktatási, szociális célú hasznosítását, nyomatékkal támogatnám azokat a városrehabilitációs programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ezekben a körzetekben, negyedekben élő lakosságnak a rehabilitációt követően ne kelljen elhagynia eddigi lakóhelyét, olyan új, komplex rehabilitáció programokra írnék ki pályázatokat, amelyek számolnak az ott élő részvételével, amelyek az épületek újjá- és átépítését öszekapcsolják szociális, oktatási és kulturális projektekkel.
GP: Hogyan kívánja átalakítani a BKV-t? Ön szerint mikorra válhat valósággá, hogy egy hatékonyan és gazdaságosan működő BKV nyújtson minőségi szolgáltatást a budapestieknek? Ön szerint hogyan kéne megváltoztatni a lakosság részéről érkező hozzájárulás szisztémáját, pl. mennyibe kéne kerülnie egy havi bérletnek ideális esetben?
U.K.: Minden lehetőséget végig kell gondolni. A városházán kész, kidolgozott programok vannak a részleges magánosításra. Akármilyen szervezeti formáról is legyen szó, a teljes átláthatóságot és a szigorú ellenőrzést azonnal biztosítani kell, most a gazdasági csőd közelségén kívül a BKV a korrupcióról híres. A jegyek árát nem lehet csökkenteni, a különböző támogatások az ország költségvetésében így is kb. 60 milliárd forintot jelent. De a gazdaságos működés érdekében mindent meg kell tenni. Ugyanakkor többlet központi és fővárosi forrásokat is biztosítani kell, mert a járműpark öreg, a járművek koszosak, lepukkantak.
GP: Milyen elképzelése van a hajléktalan-helyzet megoldására, amely nem „csupán” súlyos szociális probléma, de az épített és a természetes környezet (parkok, városszéli kiserdők) állapotát is nagyban befolyásoló komplex kérdéskör.
U.K.: A hajléktalanok helyzetét a civil szervezetekre bíznám, mellé rendelve a megfelelő forrásokat és a munkájukkal szemben megfogalmazott követelményeket is. Elsődleges cél, hogy a hajléktalanokat fedélhez és állandó orvosi felügyelethez juttassuk.
GP: Megépülhet-e egyáltalán, és ha igen, Ön szerint mikorra az M0-ás körgyűrű teljes szakasza? Mit kíván tenni ennek érdekében?
U.K.: Be kell vallanom, nagyon rég olvastam arról, hogy hol tartanak a helyi önkormányzatokkal és a zöld szervezetekkel a tárgyalások, nem tudok erre gyorsan válaszolni.
GP: Mit kíván kezdeni Budapest ijesztően magas légszennyezettségével? Hogy járna el Ön szmogriadó esetén?
U.K.: Szmogriadó esetén azonnal hatállyal betiltanám a belvárosban a magán autók forgalmát. Egyébként pedig korlátoznám a belváros autóforgalmát. Hétköznapokon a Nagykörúton belül való behajtást korlátozni kell reggel 7-10, és délután 4-7 között. Kedden és csütörtökön csak páros számra végződő rendszámokkal, hétfőn, szerdán csak páratlan rendszámokkal lehessen behajtani. Mindenki másnak (kivétel taxi, mentő, szállítás) behajtási díjat kell fizetni.
GP: Tervezi-e új parkok, zöld területek létrehozását? Ha igen, a város mely részein?
U.K.: A város minden részén, ahol ehhez megvannak a lehetőségek és adottságok. Különösen fontos, hogy különböző funkciójú zöld területek jöjjenek létre – kutyásoknak, idősebbeknek a nyugodt pihenéshez, gyerekeknek játszóterekkel, fiataloknak sportolási lehetőségekkel.
GP: Fontosnak tartaná-e a budapesti diákok környezetvédelmi oktatásának erősítését, hogy a felnövekvő generáció is tisztában legyen az élhető, fenntartható várossal kapcsolatos ismeretekkel. Ha igen, milyen lépéseket kíván tenni ez ügyben?
U.K.: Fontosnak tartom. Mindenekelőtt azt, hogy a gyerekek, fiatalok megértsék, a környezetet nekik, mindannyiunknak kell védenünk a mindennapjainkban, otthon, az utcán, az iskolában. Erősíteném, támogatnám azokat a civil szervezeteket, programokat és aktivitásokat, amelyek környezetvédelmi oktatással foglalkoznak - hozzárendelve a megfelelő pénzügyi forrást.
