Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.
Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.
„Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.
Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.
Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”
A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése
A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.
Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.
