HTML

Greenpolis a Facebook-on

Bejegyzések

Linkblog

facebook.com/greenpolisblog

Minden ami zöld.

A Víz Világnapja - Ezt kéne tenni a fenntartható vízgazdálkodás érdekében

2012.03.22. 17:25 polyak.zsuzsa

Nem mehetünk el természetesen poszt nélkül a Víz Világnapja mellett, hiába is folyik ez a csapból is, ugye :)  - ez sajnos nem elég. Az a helyzet, hogy ilyenkor egyfajta "vizes valentin napként", mindenkinek egy percre eszébe jut, hogy "huha, este majd elzárom a vizet fogmosás közben", aztán ennyi. És jó esetben talán eszébe is jut az illetőnek.

Alább a GREENFLOW független környezetpolitikai műhely jóvoltából egy jó kis összefoglalását olvashatjátok (és nézhetitek meg videón is) annak, hogyan is kéne kezelnünk fenntartható módon vizeinket és miként kéne megfelelő tájgazdálkodást folytatni, hogy a következő generációk se szenvedjenek hiányt tiszta ivóvízben.

Gyors vízelvezetés helyett a víz ország területén való tartása, értékvédő tájgazdálkodás kialakítása a megoldás

A Víz Világnapján szükséges arra felhívni a figyelmet, hogy noha hazánkban tavasszal a lakosság negyedét érintő árvízi és belvízi katasztrófák valószínűleg elmaradnak, a fenntartható vízgazdálkodás továbbra is stratégiai fontosságú feladat. A kisebb csapadékmennyiség miatt idén is a 10 évvel ezelőtti helyzethez hasonló szárazsággal kell várhatóan megküzdeni. A GREENFLOW környezetpolitikai műhely szerint fontos lépés lenne a vizet az ország területén tartani ahelyett, hogy a töltések magasságának állandó emelésével a gyors vízelvezetés legyen az egyetlen cél.

Hazánk - földrajzi elhelyezkedése miatt - igen sérülékeny környezetvédelmi szempontból. Folyóvizeink – egy kivétellel - mind más országokban erednek és hozzák magukkal az ott keletkező szennyezést. A folyók vízgyűjtőinek felső szakaszán a nem fenntartható gazdálkodás eredményeként évről évre egyre nagyobb árvizekkel kell szembesülnünk, amely a lakosság negyedét veszélyezteti. Ezzel egyidejűleg ma már a víz, mint fontos nemzeti kincs, szerepe egyre inkább felértékelődik, így az árvízi védekezés mellett fontos szempont a víz mennyiségének védelme, az ország határain belül tartása is.

Az időjáráshoz kapcsolódó egyes természeti katasztrófák gyakorisága – a globális trendekkel egyezően – hazánkban is megnőtt. Így rekordszintű tiszai és dunai árvizek ellen kellett védekezni az elmúlt években, ugyanakkor a csapadék éves mennyisége csökken. Elsősorban az őszi-téli és tavaszi csapadék kisebb mennyisége miatt idén is várhatóan szárazsággal, egyes felszíni vizeink (elsősorban nagy tavaink) tekintetében a 10 évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan jelentős vízállás problémával kell megküzdenünk.

A kérdés továbbra is adott: hogyan lehet megőrizni stratégiai vízkészletünket mennyiségi és minőségi szempontból úgy, hogy adott esetben az árvizek és belvizek időszakában a túlzott vízmennyiség okoz problémát, majd rövid idővel utána, vagy azzal egy időben az ország más területén már az aszállyal kell megküzdenünk? A megoldás a vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat.

  1. Gyors vízelvezetés helyett a vízmennyiség országon belül tartása legyen a cél

Mint azt Őri István, a GREENFLOW környezetpolitikai műhely vezetője elmondta: Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bővizes időszakokban a kiépített tározókban és ideiglenes tározókban (a folyók régi, természetes állapotának visszaállításával) a vizet az ország területén kell tartani, ahelyett, hogy a töltések magasságának állandó emelése mellett a gyors vízelvezetés lenne a cél.

  1. Fenntartható vízgazdálkodás, alkalmazkodó tájgazdálkodás

Az így visszatartott vízhez azonban alkalmazkodni kell: a szükséges mezőgazdasági, belvíz-elvezetési gyakorlati változások elősegítése mellett továbbra is fontos az árvízi biztonság növelése. Az elkövetkező években mind az árvízi kockázat csökkentésének, mind a vizek levonulásának időbeli kiegyenlítése, mind az aszályok hatásainak enyhítése céljából jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani, úgy, hogy a vízben bő időszakokban nem a gyors elvezetést, hanem a vízmegtartást kell szorgalmazni. Ezt a fenntartható vízgazdálkodással és az ehhez kapcsolódó, alkalmazkodó tájgazdálkodással együtt lehet elérni.

Őri István szerint összességében a cél az integrált vízgazdálkodás megvalósításához takarékos, értékvédő (táj)gazdálkodás kialakítása, az erőforrások  következő generációk számára való megtartása, úgy, hogy az EU és hazai szabályozás segítségével a mennyiségi és minőségi követelményeken túlmenően az egyes vízgyűjtők komplex vízgazdálkodása – beleértve a vízvisszatartást is– megvalósuljon.

 

A vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági célok a következők:
  1.  a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása,
  2.  a vizek védelméhez alkalmazkodó fenntartható mezőgazdasági gyakorlat,
  3.  az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz-elvezetés és - kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése,
  4. elegendő víz biztosítása a természetes élőhelyek számára.
Melyek lehetnek a bővizes időszakban visszatartott vizekhez alkalmazkodó mezőgazdaság, vidékfejlesztés eszközei? Például:
  1. A táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák (pl. hagyományos ártéri gazdálkodás) újraélesztése, integrálása a vidékfejlesztési politikába.
  2.  Az adottságoknak a jelenleginél jobban megfelelő mezőgazdasági gyakorlat támogatása, a hosszú ideig vízzel borított területekhez alkalmazkodó mezőgazdasági termékstruktúra (állattenyésztés, megújuló energiahordozók, stb.).
  3. Ökoturizmus, víziturizmus fejlesztése, a vízhez kapcsolódó különlegesen kedvező adottságok (természetes gyógytényezők) védelme.
Helyzetértékelés (a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia alapján)

 „A helyzetértékeléshez szükséges tudni, hogy felszíni vizeink közül a folyók vízminősége elfogadható, nagy tavaink vízminősége javult, a kisvízfolyások állapota azonban kedvezőtlenebb, mert terhelésük esetenként jóval meghaladja öntisztuló képességük mértékét. A folyók vízszállító képességének fenntartása fontos feladat, aminek jelentőségét növeli az árvizek gyakoriságának és a víz mennyiségének növekedése által okozott veszély.

A felszín alatti vizek minőségét a mezőgazdasági és ipari termelés hátramaradt szennyeződései továbbra is veszélyeztetik. Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrát-érzékeny terület több mint 4, 4 millió ha, ebből 2,7 millió ha mezőgazdasági terület. Vizeink általános minőségét sikerült javítani az elmúlt két évtizedben. Hazai vizeink szennyezettsége ugyanakkor nem csak tőlünk függ, mert a vízkészlet nagy része külföldről érkezik. Pozitív hatása volt a csökkenő ipari hűtővíz-felhasználásnak, az élővizeket védő szabályozásnak, a csatornázás-szennyvíztisztítás bővülésének és egyes területeken a mezőgazdasági tevékenység csökkenésének (Balaton). Vízkészleteink azonban továbbra is veszélyeztetettek, különösen az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő gyakoribb aszályok és csökkenő átlag-csapadék mennyiség tükrében.

Természetvédelmi szempontból is fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű víz vizes élőhelyeken való megtartása. A vizes élőhelyek helyreállításánál az elsődleges feladat az adott élőhelytípusnak megfelelő mennyiségű és kémiai összetételű víz utánpótlásának biztosítása. A restaurációhoz sokszor elegendő a terület belvízmentesítésére szolgáló árkok vízlevezető kapacitásának csökkentése. A helyreállítást segítheti a hagyományos tó- és nádgazdálkodás alkalmazása.”

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpolis.blog.hu/api/trackback/id/tr674681766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.