Minden, ami zöld

A banán az egyik legnépszerűbb Magyarországon, az alma után a banánt választjuk legszívesebben. Hogy milyen úton és milyen áron jut el a nyugat-európai országokon keresztül a fejlődő országokból, leginkább Ecuadorból, Kamerunból, Kolumbiából és az Elefántcsont partról hazánkba - az keveseket izgat. Pedig... 

A banán ellátási lánca a globális kereskedelem igazságtalanságainak szemléletes példája.

„A banánon képződő profit 40%-át a kereskedő rakja zsebre, amíg a munkásoknak körülbelül 0,7-1%-nyi rész jut. Ez épphogy elég a dolgozók és családjaik szükségleteinek kielégítésére.

A kifizetett bérek nem elegendőek a munkások létfenntartási költségeinek fedezésére, munkájuk pedig biztosan nem nevezhető a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerinti tisztességes munkának. – állítja Iris Munguia, a COLSIBA (Latin-Amerikai Banán- és Mezőgazdasági Szakszervezetek Szövetsége) hálózat koordinátora.

Turistalátványosságnak sem utolsó... 

Megjelent a Make Fruit Fair, azaz Méltányos gyümölcsöt! kampány legújabb jelentése, amely azt elemzi, hogy az európai szupermarketláncok növekvő piaci koncentrációja, és az ehhez köthető tisztségtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trading Practices, UTP), hogyan hatnak a banánt termelő kisgazdaságokra és az ültevényeken dolgozókra. Méltányos gyümölcsöt! kampány magyarországi partnere a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A brit Banana Link és a nemzetközi hátterű Fair Trade Advocacy Office (FTAO) november 10-én megjelent jelentése, melynek címe“Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices”, rámutat arra, hogy a fejlődő országokban banánt termelő kisebb gazdálkodók és munkásaik a szegénységi küszöb környékén lévő béren tengődnek és félelemben élnek, egészségüket folyamatosan károsítják a különböző agrárvegyszerek. A beszámoló kiemeli, hogy a szupermarketek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai hátráltatják e helyzet javítását.

Akit pedig a részletek érdekelnek: 

A Méltányos gyümölcsöt! (Make Fruit Fair) kampány egy európai központú nemzetközi együttműködés, melynek 19 tagja van, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete Magyarországról, illetve a termelő országokat képviselő szervezetek Kamerunból, Kolumbiából, Ecuadorból és a Szélfelőli-szigetekről. A kampányt az Oxfam Németország koordinálja.

A Méltányos gyümölcsöt! kampány keretében készült “Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices” jelentés rámutat arra, hogy az európai gyümölcskereskedők milyen, sokszor unfair, módszerekkel helyezik nyomás alá a termelőket és munkásaikat az alacsony felvásárlási ár elérése érdekében. A kutatás kitér a tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteire az európai felvásárlók és a termelő országokban lévő exportőrök között, valamint mindennek hatásaira a termelőkre, a munkásokra és a fogyasztókra. A jelentés letölthető innen:http://www.makefruitfair.org/wp-content/uploads/2015/11/banana_value_chain_research_FINAL_WEB.pdf

A ruhagyártás során több mint félmillió tonna hibás anyag, textilhulladék keletkezik, amelyek nagy része a szemétben köt ki. Azonban szerencsésebb felük mostantól magyar tervezésű, egyedi, kézzel festett gyerekruhák formájában végzi, a tudatos és trendszetter szülők nem kis örömére. 

A környezetbarát és minden szempontból tudatos divat egyre nagyobb teret hódít. Most már a legkisebbeknek sem kell kizárólag a fast fashion üzletekben ruhákra vadászni, ha "öko" és "tudatos" címkékkel ellátott ruhákkal akarjuk indítani a zöld nevelést. A Printa AWARE kids kollekcióját 100%-ban Magyarországon tervezik és állítják elő, korábbi gyártásokból megmaradt hibás anyagokat újrafelhasználva. A hibákat kikerülve vagy beintegrálva a tervezésbe ezeket az anyagokat a tervezők újrahasználják, ezzel is csökkentve a vízfelhasználást és hulladéktermelést.  A színekkel óvatosan bántak, magát a pamut natúr alapját használták, vagy kézzel festették kékes árnyalatokba. A szitázás során vízbázisú festékekkel dolgoztak, melyek a plastisol festékekkel szemben egy környezetkímélőbb megoldást nyújtanak.

A darabok pedig tényleg nem jönnek szembe az oviban, iskolában, az garantált. Persze, csak amíg a többi szülő meg nem tudja, honnan szereztük... Kár, hogy 1 év alattiaknak nincs a kollekcióban valami :), úgyhogy bízom benne, ezt még jó pár sikeres követi az elkövetkező években. 

A kollekció fő motívuma egyfajta játékos geometria, a “Tangram” játékból kiemelt geometriai elemekből épül. A játék hét egyszerű geometriai formát tartalmaz, ezekből számtalan figura kirakható, amelyek árnyképszerűen emberekre, állatokra, tárgyakra emlékeztetnek. A Tangram legenda szerint egy szerzetes utazni küldte a tanítványát, hogy a világ szépségének lényegét egy táblára fesse. A tábla azonban eltörött, és a tanítvány hiába próbálta meg négyzet alakban összerakni. Próbálkozásai közben sok szép minta keletkezett. Végül a tanítvány megértette, hogy nem kell beutaznia a világot, mivel a világ szépségét és sokféleségét meg lehet találni a széttört tábla darabjaiban. Hasonlóan hogy a széttörtben, hibásban szépség és érték rejlik.

... ha van 5-15 millió dollárunk, de vendégként is megszállhatunk majd nála. A színész a napokban jelentette be ugyanis, milyen tervei vannak a Belize-ben 10 éve, 1.75 millió dollárért megvásárolt 42 hektáros Blackadore Caye-en. A Belize-i partoktól 45 perces hajóútra fekvő szigeten luxus öko-resortot épít üzleti partnerével, a New York-i Paul Scialla-val. A resort várhatóan 3 év múlva nyit meg, a villákat 5-15 millió dolláért (azaz akár 4 milliárd forintért) lehet majd megvenni, ha nem csak megszállni akarunk pár napra. 

A cél nem elsősorban üzleti befektetés - állítólag -, hanem a Belize-i partokat és a híres korallzátonyt fenyegető túlhalászás és környezeti rombolás részbeni megfékezése, az ökoszisztéma megóvása. DiCaprio nem kisebb szavakat használt, mint hogy a "cél megváltoztatni a világot". A sziget környezetét a helyi halászok valóban szinte a tönk szélére sodorták, a mangrove erdőket kivágták, a közeli San Pedroba pedig a kivágott pálmafákat szállították el - padlónak.

Mint azt a színész a New York Times-nak elmondta, amikor először járt a szigeten, úgy érezte, a paradicsomba csöppent, amit a pusztulás fenyeget. Amikor lehetősége nyílt, azonnal megvásárolta a helyet. A tervezett resort minden elemében a környezet megóvását fogja szolgálni: műanyag palack behozatala pl. tilos lesz, tengerifű termelés lesz a környező vizekben telelő, különösen veszélyeztetett tengeri tehenek (manateek) ellátására, a villák nagy része pedig a tenger fölé épül majd, semmilyen módon nem rombolva a vizi környezetet, és a szigetet sem terhelve.  

Azonban nem lehet csak úgy megszállni a resortban: előtte részt kell venni környzetvédelmi oktatáson. Ezután viszont miénk a paradicsom: mind a 68 villa saját partszakasszal rendelkezik majd, melyből 48-at meg is lehet majd venni, a napi árakról még nincs hír. Az viszont, hogy Deepak Chopra tartja majd a wellness foglalkozásokat, sokat sejtet az árról. 

... persze nem itthon, Stockholmban.

A svédek nem éppen a felesleges pénzszórásról híresek, elég csak a puritán lakberendezésre, egyszerű házakra gondolni. Csak semmi felesleges, funkciót nélkülöző csicsa. A Belatchew Arkitekter nevű, svéd kísérleti építészstúdió újabb lépést tett az olcsó és főleg zöld építkezés felé: "SwimCity" nevű projektjükben a jövő kollégiumait 3D-s nyomtatóval állítják elő, újrahasznosított építőipari hulladékból. S mivel az építőipar által használt anyagok hatalmas részét alkotják a Földet elborító szemétnek, az újrafelhasznált építőanyagból épülő házak ennek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak - nyilván csak tömeggyártás esetén. A környezetbarát 3D-s gyártási folyamatról pedig egy elég jó infografikát raktak össze, ld. alább. 

Ráadásul a diákoknak szánt épületek a vízen lebegnek, így a környezetkímélő előállítás mellett az egyre zsúfoltabb városok problémájára is választ kívánnak adni.  

A stúdió szerint a 3D-s nyomtatás az építkezés olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb módja, ráadásul szinte bármilyen épület tervezhető és kivitelezhető vele. Miután pedig a vízen lebegnek, könnyen és gyorsan alakíthatóak, bővíthetőek. Az elhelyezkedésnek köszönhetően az energiaellátással sem lesz gond, a vízpumpáktól kezdve a hullámok energiájának hasznosításáig. 

A SwimCity házak persze zöldtetővel rendelkeznek majd, még energiahatékonyabbá téve az épületeket. 

A gyártási folyamat: 

via: Belatchew Arkitekter 

A magyar lakosság 71%-a részesítené előnyben vásárláskor azokat a termékeket, amelyek csomagolásáról tudja, hogy környezetbarát, feltéve, hogy ezért nem kell többet fizetni – derül ki abból a friss kutatásból, amit a GfK Hungária Piackutató Intézet végzett a Tetra Pak megbízásából. Ennek ellenére vásárlási döntéseink során még mindig a termék minősége, eltarthatósága és ára a legfontosabb, míg az adott áruféleség csomagolásának környezetvédelmi jellemzői továbbra is az utolsó helyen vannak szempontrendszerünkben. Jó hír azonban, hogy a megkérdezettek körében nőtt az egyik legfontosabb környezetvédelmi jelzés, a Tetra Pak italos kartondobozain is széles körben feltüntetett FSC^®(Forest Stewardship Council^®, magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) védjegy ismertsége, amellyel majdnem minden 5. fogyasztó találkozott már a hétköznapok során. Ugyancsak örvendetes, hogy 5%-kal, 13,8%-ra bővült azok aránya is, akik tudják, hogy ez az embléma azt jelöli, hogy a tejes és gyümölcsleves kartondobozok alapanyagául szolgáló fa felelős erdőgazdálkodásból származik.

Zöldebben látjuk a világot

A Tetra Pak megbízásából a GfK Piackutató Intézet az idén is elkészítette azt az 1.000 fős reprezentatív kutatást, amely azt vizsgálja, hogy vásárlási döntéseinknél milyen mértékben vesszük figyelembe a termékek csomagolásának környezetvédelmi jellemzőit.

„Az elmúlt egy év során 4%-kal, 71%-ra nőtt azok aránya, akik vásárlási döntéseik során előnyben részesítenének egy olyan terméket, amelynek csomagolása környezetbarát, ha azért nem kell többet fizetniük. Ezeket a fogyasztókat kívánja a tudatos döntésben segíteni a tejes és gyümölcsleves italos kartonokon látható FSC jelzés, amely azt jelöli, hogy a termék csomagolása felelős erdőgazdaságból származó papírból készült” – mondta Posztós Zsuzsanna, a Tetra Pak Hungária Zrt. marketing vezetője. „A felmérés rávilágított arra, hogy habár 2%-kal, 17,4%-ra nőtt azok aránya is, akik találkoztak már ezzel a környezetvédelmi jelzéssel, még mindig csak 13,8%-uk tudja, hogy mit jelöl ez a védjegy” – tette hozzá.

A kutatás arra is rámutat, hogy lakosság környezetvédelmi tudatosságának erősödése és ismereteinek bővülése ellenére vásárlási döntéseinknél még mindig utolsó helyen állnak a környezetvédelmi szempontok. A folyékony élelmiszerek, a tej és gyümölcslé vásárlása során a kutatásban megkérdezettek számára a legfontosabb döntési szempont továbbra is a termék íze és minősége, a hosszú eltarthatóság, az ár, és csak a lista végén szerepel, hogy az adott áru csomagolása újrahasznosítható vagy éppen környezetbarát-e.

Környezetvédelem: az alapanyagnál kezdődik

A Tetra Pak által gyártott italos kartondobozok 75%-a papír, ezért kiemelten fontos, hogy az alapanyagául szolgáló fa ellenőrzött, felelős erdőgazdaságokból származzon. A vállalat azért működik együtt az FSC-vel, mert ez a szervezet biztosítja, hogy a Tetra Pak által is feldolgozott papír alapanyagául szolgáló fa kitermelésével az erdészetek nem veszélyeztetik az erdők fenntarthatóságát, az erdő élőlényeinek lakhelyét, hanem úgy gazdálkodnak ezzel az erőforrással, hogy az biztosan és folyamatosan megújulhasson. Ráadásul ez a környezetvédelmi jelzés sem a töltő vállalatok, sem pedig a fogyasztók felé nem növeli a termékek árát.

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a lakosság körében elindult egy örvendetes folyamat. Egyre többen választják és keresik a környezetbarát csomagolású termékeket. Magyarországon tavaly 90 millió FSC tanúsítást viselő Tetra Pak kartondoboz került forgalomba. Célunk pedig továbbra is az, hogy minél nagyobb mértékben tegyük láthatóvá és elérhetővé a védjegyet viselő csomagolást, valamint folyamatosan felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy egy kis odafigyelés a mindennapokban nagymértékben elősegíteni környezetünk megóvását” – tette hozzá a szakember.

 Az erdők is fellélegezhetnek!

A felelős erdőgazdaságok védik az erdőket, céljuk, hogy megtartsák azok környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági egyensúlyát. Ez azt jelenti, hogy a tanúsított erdőkben folyó fakitermelés minimálisra csökkenti az erdő növényeire, állataira és egyéb élőlényeire gyakorolt hatást, a helyi közösségek részesednek a gazdálkodás hosszú távú előnyeiből, az erdőgazdaságot pedig úgy tervezik és irányítják, hogy nyereséges legyen, de a megtermelt profit ne veszélyeztesse a jövőbeni faállományt, vagyis az erdő regenerációját, fenntarthatóságát.

A helytakarékos, környezet- és hátkímélő szállásötlet talán jövőre már a Szigeten is kipróbálható lesz. A fesztiválokhoz - eddig - nem volt túl kegyes az időjárás, ezt főleg a sátrazók érezték meg valószínűleg. A vendégek kényelme egy dolog, a fesztiválok után hátramaradt rengeteg szemét, elhagyott sátrak, hálózsákok tömege pedig a másik. A lenti belga megoldás jó alternatíva lehet egyszer talán az itthoni fesztiválokon is az ilyenkor túlárazott ho(s)telekkel, és persze a túl meleg, szétázott sátrakkal szemben. 

A fentiek helyett.... 

.... inkább ez: 

A környezet és egyben a vendégek problémájára igyekszik megoldást nyújtani a héten egy belgiumi fesztiválon próbaüzembe helyezett fejlesztés: a B-AND-BEE hatszögletű, méhkasra emlékeztető mobil-szállás. A "kaptár" kb 90 nm-en nem csak 50 fesztiválózónak, de csomagjaiknak is biztos fedelet nyújt. Mindegyik külön áramforrással is rendelkezik, zárhatóak, és a tervezők szerint igen tartós, strapabíró anyagokból készülnek.  

Ráadásul a fesztiválozók mellett a környzetnek és a fesztiválszervezőknek is igencsak kényelmes, hiszen a tervezők teljeskörű szolgáltatást nyújtva igény szerint hozzák-viszik, rendben tartják a kaptárakat - a fesztivál után egyszerűen lebontják és viszik a következő eseményre. Lényegesen kevesebb hulladékot hátrahagyva és kevesebb helyet használva.  

Így áll össze: 

via Dezeen

Egyre több élelmiszerlánc száll be a hatalmas méreteket öltő élelmiszerpazarlás elleni harcba (csak egy szám: az EU-ban 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukába / év). A méltatlanul kibobásra ítélt csúnya, de finom zöldségek mellett kampányoló francia Intermarché  után most az egyik legnagyobb brit lánc, a Sainsbury's mutat példát: lehet másképpen is bánni az élelmiszerhulladékkal. 

Ők az első szupermarket lánc a világon, akik teljesen a megmaradt, lejárt, el nem adható élelmiszerhulladékból látnak el energiával egy egész üzletet. Elsőként egy West Midlands-i boltjuk vált le a nemzeti áramellátó hálózatról, és egy újrahasznosítással foglalkozó cég (Biffa) szakmai segítségével építette ki saját rendszerét. 

Persze ez is pazarlásnak lenne nevezhető, hiszen Angliában is épp elegen éheznek - azonban Paul Crewe, a Sainsbury's fenntarthatósági vezetője szerint a vállalatnál továbbra is első helyen áll a rászorultakat segítő élelmiszerbank, valamint a helyi farmerek, akik a még fogyasztható, de a polcokra már nem való termékeket megkapják. Sőt, a liverpooli üzletük a közeli szafari park majmait látja el banánnal. 

A Sainsbury's már eddig is Nagy-Britannia legnagyobb élelmiszer-újrahasznosítója volt, éves szinten 2500 otthonnak elég energiát termeltek így, most pedig már egy komplett tiszta energiával müködő üzletük is van. A megmaradt élelmiszert a közértből az újrahasznosítást végző partnercég Cannock-i telepére szállítják, ahonnan bio-gázzá történő feldolgozása után egy 1.5 km-es kábelen tér vissza - immár elektromos áram formájában. 

via The Guardian 

... ami ráadásul nagyrészt német pénzből épült :).

Ugyan kedden a brazil gyász helyszínéül szolgált a Mineirao stadion (Belo Horizonte), de nem csak a német úthengertől emlékezetes a helyszín: zöld szemmel nézve azért is kiemelkedő, mert ez az első olyan világbajnokságnak helyet adó stadion, ami teljesen napengergiával működik. A plusz pikantéria: egy korábbian megépült német stadion mintájára valósult meg a beruházás, ráadásul a költségek 80%-át egy német bank finanszírozta (ld. lentebb). 

Az 1965-ben épült stadiont felújítása során 6000 napelemmel szerelték fel - a munkákat 2012. decemberében kezdték, és persze éppen hogy csak elkészültek vele a bajnokságra, de ez értékéből mit sem von le. A CEMIG, a helyi áramszolgáltató vállalat által több mint 16 millió dollárból végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően ez a nem éppen mai stadion lett az első, telesen napenergiával működtetett világbajnoksági helyszín a VB-k történetében. A költségek nagyobb részét, 80%-át a német KfW Bankcsoport finanszírozta, erről persze vaslószínűleg a legtöbb brazil szurkolónak nincs tudomása :) , 

A panelek összesen 1200 háztartást tudnának ellátni energiával, azaz több energiát termelnek, mint amennyire a stadion működtetéséhez szükség van (1600 MWh/év). A fennmaradó 10%-ot a brazil fogyasztók kapják. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár ez az első fullosan napenergiával működő VB-stadion, azért nem az első az összes stadion között: az ötlet - honnan máshonnan - Németországból jött, ahol a Freiburg stadionja már így működik egy ideje, továbbá Svájc is büszkélkedhet hasonlóval Bernben. 

via

Átadták szerdán azt az új, minden eddiginél nagyobb teljesítményű CNG-töltőállomást, amely a BKV Zrt. korszerű, sűrített földgázüzemű autóbuszai számára biztosítja a tankolási lehetőséget. A FŐGÁZ Zrt. és a közlekedési társaság együttműködése révén a budapesti tömegközlekedés egy új korszaka indul el és végre Budapest útjain is találkozhatunk CNG buszokkal. A sűrített földgázüzemű buszok üzemanyag-ellátása céljából létrehozott kúttal tehermentesítve lesz a fővárosban jelenleg elérhető 2 CNG kút, vagyis ott gyorsabban tankolhatnak a földgázüzemű személyautók. A gázüzemű működés nem csupán olcsóbb a hagyományos üzemanyagokhoz képest, alkalmazása nagyban csökkenti a károsanyag- kibocsátást is.

A földgázüzemű buszok számára elérhető új sűrített földgáz (Compressed Natural Gas, CNG) töltőállomást a FŐGÁZ Zrt. a saját Salgótarjáni úti telephelyén állította üzembe. A beruházás révén a buszok tankolása a jövőben még gyorsabban és rugalmasabban történhet. A FŐGÁZ már eddig is üzemeltetett két közforgalmú, azaz nyilvános CNG-töltőállomást Budapesten, ám a most átadott kút a CNG-buszoknak lesz fenntartva, mellyel a meglévő kutakat tehermentesítik. Nagyobb teljesítmény, hatékonyabb tankolás Az új CNG-kút technikailag is előrelépést jelent. A Kőbányai úton lévő első nyilvános CNG töltőállomás kompresszora egy óra alatt 300 köbméter földgázt képes összesűríteni. Az újabb, Budaörsi úton működő kút már 500 köbméteres óránkénti teljesítménnyel működik.

A CNG buszok számára átadott Salgótarjáni úton üzemelő kút ennél is több, óránként 1000 köbméter földgáz összesűrítésére képes, ezzel hatékonyan és gyorsan szolgálja ki a buszokat. A Dijonból érkezett, Van Hool New A330 típusú CNG-üzemű buszok fokozatosan állnak forgalomba, legkésőbb nyár végéig a 37-ből nagyjából 33-al találkozhatunk egy időben az utakon. Az új buszok felismerhetőek a szélvédőkön elhelyezett piros CNG feliratos matricáról, ami a járművek hajtóanyagát jelöli. Az eseményen elhangzott: a sűrített földgáz alkalmazása a hagyományos üzemanyagokhoz képest lényegesen kevésbé szennyezi a környezetet, az ilyen buszok károsanyag-kibocsátása töredéke a hagyományos járművekének. Használatuk ráadásul olcsóbb is, valamint a csendesebb működés révén a zajszennyezés is mérsékeltebb.

 „A FŐGÁZ-nál 2011 óta törekszünk arra, hogy minél szélesebb körben elérhetővé váljon a környezetkímélő és költséghatékony földgázüzemű autózás és biztosítani tudjuk az ehhez szükséges tankolási feltételeket. Ez a szemlélet cégünk mindennapi működésében is visszaköszön, saját autóflottánkat is fokozatosan cseréljünk le CNG üzeműre. A mostani beruházás legfontosabb célja volt, hogy a fővárosban közlekedő CNG buszok mielőbb forgalomba tudjanak állni, amely a tömegközlekedés egy új korszakát jelenti” – mondta Koncz László, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója.

A FŐGÁZ egyedi beruházása hozzájárul a főváros megújított buszflottájának hatékony üzemeltetéséhez, amely hosszú távon költségtakarékosságot, egészség- és környezetmegóvást eredményez.

„A Fővárosi Önkormányzat vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ elkötelezett a buszflotta megújítása mellett. Ebben a ciklusban több mint 500 új, illetve újszerű busz állt forgalomba a fővárosban. Újdonságként, kísérleti jelleggel idén tavasszal a Kispesti-Pestszentlőrinci járatokon jelentek meg az első CNG-buszok, nyár végéig mind a 37 jármű forgalomba áll. Ezeknek a sűrített földgázt felhasználó buszoknak a károsanyag-kibocsátása töredéke a hagyományos dízelbuszokénak, ezzel is hozzájárulunk Budapest levegőminőségének javításához, az itt élők egészségéhez. Egy ekkora városban különösen fontos, hogy minden lehetséges eszközzel óvjuk a környezetet és csökkentsük a forgalom káros hatásait, ezért is törekszünk arra, hogy ne csak környezetbarátabbá, vonzóbbá is tegyük a közösségi közlekedést, hiszen ha el tudjuk érni, hogy többen otthon hagyják autójukat, tovább javulhat a levegő minősége. A 37 jármű nemcsak környezetbarát, üzemeltetésük, fenntartásuk is olcsóbb, mint a korábbi dízelbuszoké, emellett csendesebbek, alacsonypadlósak, légkondicionáltak, így reményeink szerint az utasok megelégedésére a szolgáltatás színvonalának jelentős emelkedését hozzák” – emelte ki Dr. György István, Budapest városüzemeltetési főpolgármester-helyettese.

Csúnya, "testi hibás" gyümölcsökkel és zöldségekkel veszi fel a harcot az élelmiszer pazarlás ellen az Intermaché francia szupermarketlánc - eddig nagy sikerrel. Az ételpazarlásban ugyanis nem csak mi, fogyasztók, de a közértek, zöldségesek is élen járnak, hiszen a bármilyen hibával rendelkező, nem szabályos, túl kicsi-túl nagy darabok általában a kukában kötnek ki. Egy 2012-es felmérés szerint az USA-ban az összes étel 40%-a soha nem kerül elfogyasztásra. Az EU-ban a szemétbe dobott élelmiszer 42 %-a a fogyasztóktól származik, és az összes vásárolt élelmiszer egynegyede végzi hulladékként. 

Mindezzel párhuzamosan az amerikai élelmiszerláncok összesen kb. 15 millió dollárt veszítenek évente azzal, hogy kidobálják a nem tökéletes formájú zöldséget, gyümölcsöt. (Hazai adatokról nem tudunk, akinek van ilyen jellegű információ, welcome!) 

A francia szupermarketlánc szerint a kampányuk sikeres: 30%-al adják olcsóbban a "külsődleges kihívásokkal" küzdő termékeket, valamint ötletes szlogent is kapnak a kevésbé szerencsés alkatúak, pl: "Egy csúnya répából isteni leves lesz". A bolthálózat 60%-os növekedést regisztrált a zöldség-gyümölcs részlegen. 

A pazarlás ellen egyébként már itthon is harcot hirdetett a kormány: 2013-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével fórumot indított az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentése érdekében.

És egy sokat mondó videó a kampányról: 

Az óceáni divat-szemét után most használt gördeszkák teljes átalakulásába pillanthatunk bele: az angliai Thrashion régi és törött deszkákból készít ugyanis ékszereket, öltözékkiegészítőket és otthoni használati tárgyakat. Nat Rigby, aki szenvedélyes gördeszkás, 2007-ben indította el a céget, mert megbecsült tárgyakká szerette volna átalakítani a tönkrement deszkáit. Mára a kollekcióban mandzsettagombok, gyűrűk, karkötők, fülbevalók, dögcédulák, fogasok, ajtógombok és USB-pendrive-ok szerepelnek. Mindegyik darab egyedi, látszik rajta a használt jelleg.

Ezekből például... 

... ezek lesznek... 

„A karcolásokat és a horpadásokat is kihasználjuk, hogy olyan cikkeket állítsunk elő, amelyek illenek a tönkrement gördeszka múltjához, és saját designunkat a gördeszka grafikájával és színeivel hangsúlyozzuk” – nyilatkozta Rigby, aki képzőművészetet és muzeológiát tanult azt megelőzően, hogy autodidakta módon elsajátította a famegmunkálás fortélyait saját ékszerterveinek kivitelezése érdekében.

A Thrashion mozgatórugója Rigbynek az a vágya, hogy fenntartható és etikus vállalkozást működtessen. Az újrahasznosító művészet és a punkdivat elegye nyerő párosnak bizonyult: termékeit az Egyesült Királyságtól Új-Zélandig forgalmazzák a kereskedők, cége online áruháza a világ minden tájára értékesít.

Nyersanyagainak folyamatos biztosítása érdekében a Thrashion gördeszkagyártóktól, forgalmazóktól, profi deszkásoktól, helyi gördeszkaboltokból, gördeszkaparkokból és ismerősöktől gyűjti a használt gördeszkákat. Az egyesült királyságbeli gördeszkások egy Freepost címen ingyen is odaadhatják a régi deszkájukat.

A Thrashion kiváló példa a kis, helyi vállalkozásra, amely egyébként alighanem szemétlerakóba kerülő használt tárgyakból állít elő értéket. Egy dolgozószobában működik Cornwallban, öt percre a tengerparttól. "Cornwall óriási hatással van a munkámra: rendkívül aktív megye, gyönyörű a táj és a tengerpart, sajátos életstílusa inspirálja a termékemet és a márkámat”– nyilatkozta Rigby.

A Thrashion egyike annak a számos európai formatervező cégnek, amely lelkesen jelentkezett, hogy támogassa a Generation Awake kampányt. Mindegyikük az „Awakener” csapatba tartozik: munkájukkal és a felhasznált anyagokkal nap mint nap terjesztik azt az üzenetet, hogy fenntarthatóbb módon kell felhasználnunk az erőforrásokat. 

Strandpapucs gumiabroncsból, pehelydzseki PET-palackból, szövetkabát halászhálóból.... miután Gwyneth Paltrow Goop ruházati- és kiegészítőcsaládjához terveztek az óceánokból kihalászott szemétből készült mellényt, az Apple-nek pedig hátizsákot, az Európai Bizottság környezetvédelmi figyelemfelhívó kampányához , a Generation Awake-hez is csatlakozott a spanyol ECOALF nevű designer csapat. 

1 dzseki = 70 műanyagpalack 

235 gramm halászháló = 1 méter ECOALF szövet

Az Egyesült Államokban és Japánban is népszerű tervezők nemzetközi partnereikkel együttműködve hasznosítanak újra régi halászhálókat, PET-palackokat, gumiabroncsokat, sőt kávézaccot, és divatos táskákat, ruhadarabokat, lábbeliket és kiegészítőket állít elő belőlük.

„Amiben más szemetet lát, abban az ECOALF nyersanyagot lát, amely kiváló minőségű, márkás divatcikkekké alakítható” – nyilatkozta Javier Goyeneche, akit Alfredo nevű fiának születése ösztönzött arra, hogy szemétből készítsen divatcikkeket (a márkanév is a kisfiú nevéből származik).

Két évig utazott a világ minden táján, hogy olyan újrahasznosított szöveteket szerezzen be, amelyek vetekednek az új anyagok minőségével, ezt követően alapította meg a céget 2010-ben, Madridban. Az ECOALF mostanra kedvező eladási adatokkal büszkélkedhet az Egyesült Államokban, Európában és Japánban, exkluzív számítógéptokokat és -hátizsákokat állít elő az Apple számára Európában és Ázsiában.

A mellény ára: 149 EUR

A póló ára: 39 EUR

A kabát ára: 185 EUR

A vállalat koreai, tajvani, spanyol és portugál partnereivel együttműködve törekszik az anyagtechnológia további fejlesztésére. „Az általunk kitalált szövetek és technológiák jó része valóban hihetetlen” – jelentette ki José Múgica, a vállalat vezérigazgatója.

A cég új strandpapucscsaládját Spanyolországban állítják elő újrahasznosított gumiabroncsokból: hőkezeléssel porrá alakítják az abroncsot alkotó gumit, fémet és rostokat, ez szolgál a papucs talpának alapanyagául.

Az ECOALF az óceánokban felhalmozódott szemetet gyűjtő ázsiai és spanyol szervezetekkel működik együtt, hogy nejlont készítsen régi halászhálókból. „A gyűjtés és a tisztítás összetett és nehéz eljárás, mert a hálók sok egyéb anyaggal összekeveredve érkeznek be. Megtisztításukat és felaprításukat követően feldolgozáson esnek át, így készül a fonal” – mesélte Múgica.

Az ECOALF a vevők visszajelzéseiből azonban tudja, hogy szellemiségével és terméke minőségével célt talált. Nagy sláger a 100%-ban újrahasznosított PET-szövetből készült pehelybélésű dzseki. „Tényleg nagyon szeretik az emberek, annyira könnyű az anyaga” – mondta Múgica. „Sok pehelybélésű dzsekit lát az ember, és a miénk ugyanolyan szép, mint bármelyik, amely nem újrahasznosítható anyagokból készült.”

„Megmutatjuk, hogy újrahasznosítással is lehet divatot teremteni” – folytatta. „A jó technológiát, az innovációt, a divatot és a fenntarthatóságot ötvözzük.”

A kabát ára: 189 EUR

http://ecoalf.com

 Az ECOALF egyike annak a számos európai formatervező cégnek, amely lelkesen jelentkezett, hogy támogassa a Generation Awake kampányt. Mindegyikük az „Awakener” csapatba tartozik: munkájukkal és a felhasznált anyagokkal nap mint nap terjesztik azt az üzenetet, hogy fenntarthatóbb módon kell felhasználnunk az erőforrásokat.

Mi a közös Gisele Bündchenben, Don Cheadle-ben (Vasemeber, Gátlástalanok), Ian Somerhalder-ben (Lost, Vámpírnaplók) vagy Yaya Touré-ban (Manchester City)? Az, hogy most bármelyikükkel együtt tehetünk a környezetvédelemért, ha csatlakozunk valamelyikük csapatához az ENSZ honlapján.  Ők ugyanis mindannyian az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (United Nations Environment Programme – UNEP) nagykövetei, akik a kis, fejlődő szigetállamok (Small Island Developing States) értékes természeti és kulturális kincseinek megóvásáért és jövőjének jobbításáért szállnak harcba idén - ha akarjuk, velünk közösen. 

Az apropó? Több is van. A mai napon, június 5-én tartjuk az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi világnapját . A 2014-es év egészét pedig ezeknek kicsi, törékeny szigeteknek szenteli az ENSZ (Erről bővebben itt: The International Year of Small Island Developing States). 

Lássuk, melyik csapatban milyen jó ügyért harcolhatunk 2014-ben:

Ha Gisele-hez csatlakozunk, csapatában ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, elsősorban a hatalmas méreteket öltő élelmiszer pazarlás megfékezése, tudatos fogyasztás és termelés által (ahogy Gisele is felhívja rá a figyelmünket, a megvásárolt élelmiszerek 1/3-a a szemétben köt ki). 

A Lost sztárjának, Ian-nek a csapatjelszava egyszerű: "Go greener", azaz váljunk zöldebbé, cselekedjünk zöldebben, akár nagyvállalatok, akár családok szintjén megszületett döntésekről van szó. Gondolkodjunk, kivel kötünk üzletet, kitől vásárolunk, hány fát ültetünk, milyen konyhai kiskertet művelünk. 

A Gátlástalanok c. sorozat sztárja, Don az energiafogyasztás, és a CO2 kibocsátás csökkentésére, valamint környezetkímélő apró lépésekre buzdít (a szokásos: energiatakarékos fényforrásokra váltani, kerékpárra ülni autó helyett stb.).  

A Machester City játékosa, Yaya jelszava: kevesebb műanyag és nyerünk! Csapata a mindent elöntő műanyag hulladékkal akar leszámolni, hiszen egy mp kihajítani a közértben kért szatyrot, a rengeteg felesleges ásványvizes palackot a szemétbe vagy ami még károsabb, bedobni a tengerbe - de ezek szinte az örökkévalóságig terhelik a környezetet. 

Annyit elárulunk, hogy jelenleg a vámpír-csapat áll nyerésre, Ian Somerhalder vezet, a második helyen pedig Gisele és csapata küzd a zöldebb és fenntarthatóbb mindennapokért. 

A kampányfilmben Sting már csak ráadás: 

A hagyományos és a modern mosási technikákat gyúrták egybe kínai designerek ezzel a - jobb szó nincs rá - vízikerék mosógéppel, ami úgy tűnik, elég is volt ahhoz, hogy megnyerjék a Red Dot Design Award-ot. 

A vízkerék mosógép teljesen a folyó energiáit használva működik, épp olyan technikával, ahogy az elektromos mosógépek terjedése előtt Kínában mostak az emberek. Az olcsó és környezetbarát szerkezet ugyanakkor egyszerre három családot tud kiszolgálni, a három részre osztott dobbal. 

Szép és jó az ötlet, kár, hogy a legtöbb kínai folyó olyan szinten szennyezett, hogy nemrég elég volt egy csikket beledobni, azonnal lángra lobbant, ld alább :( De mondjuk valahol Skandináviában szívesen mosnánk így mi is... 

És a cigicsikktől lángra lobbanó szennyezett folyó Kína keleti részén: 

Kartonpapírból készül, 140 kg-t elbír, nagyon jól néz ki, és extrém olcsó - ez lehet a jövő kerékpárja. Három év kísérletezés van benne, de megérte. 

Az erős, mégis mindössze 9 kg-s biciklit egy díjnyertes izraeli tervező és hobbikerékpáros, Izhar Gafni készítette el, nem kevés kísérletezés után. Újrafelhasznált papírból sok mindent készítenek - de kerékpárt nem túl gyakran. Főleg nem olyat, ami nem csak egy 20 kg-s gyereket bír el, de akár egy majd' másfél mázsás felnőttet is. Ez most mindössze 2000 forintból sikerült - a gyerekverzió pedig ennek a fele, mindössze 5 $-ból készül el. Persze rengeteg munka és kezdeti bukás van benne... mérnökbarátai egyenesen lehetetlennek nevezték Ganfi tervét. 

Az amúgy szíjhajtású kerékpár terhelhetősége után a második fontos kérdés, hogy  vízálló-e, de ahogy a lenti képen is látszik, tökéletesen bírja a vizes terepet is. Az ötletgazda elmondása szerint a titok a rengetek hajtogatásban van: mintha csak origami készülne, szorosan és rengetegszer préselte egymáshoz az újrafelhasznált kartondobozok elemeit. 

Az összeállításról videó és fotók alább. 

Hajtogatni, hajtogatni, hajtogatni... 

Bírja a strapát

A kínai nagyvárosok légszennyezettsége legendás, a veszélyt pedig a kormány is igyekszik komolyan venni - a látványos bejelentések szintjén biztosan. Legutóbb hétfőn döntöttek úgy, hogy 5 millió öreg, korszerűtlen autót vonnak ki a forgalomból annak érdekében, hogy a károsanyag kibocsátás 2015-re tervezett csökkentésének mértéke ne kerüljön veszélybe. A korábbi tervek ugyanis úgy szóltak, hogy 2013 és 2017 között 10 százalékkal csökkentik a városokban a levegőben szálló por mennyiségét. 

A legrosszabb a helyzet az északi területeken, így az 5 millió megcélzott autó 20 százalékától ott búcsúzhatnak a tulajok. További 330.000 autót Peking, 160.000-et pedig Shanghai utcáiról terveznek bevonni. (Hogy ehhez a tulajok mit szólnak majd, hogyan "kárpótolják" őket, mi lesz ennek a módja, az érdekes kérdés...)

Forgalom Pekingben

A Kínai Környezetvédelmi Minisztérium számításai szerint egyébként a forgalomban lévő autók mintegy 7.8 százaléka nem felel meg a károsanyag kibocsátási követelményeknek. Peking légszennyezésének 31 százalékáért pedig egyértelműen a kipufogógázok a felelősek. 

A városvezetők más módokon is igyekeznek  meggátolni az autók számának növekedését: Peking, Shanghai, Guangzhou, Guiyang ésTianjin városokban például már korlátozták az új rendszámok kiadását, azokat sorsolással, illetve tetemes összegekért lehet csak igényelni.

A légszennyezés azonban "csak" az egyik problémája Kínának: a legutóbbi kormányjelentések szerint ugyanis a termőföldek mintegy 20 százaléka, a talajvíznek pedig 60 százaléka erősen szennyezett. 

via: The Guardian, china.org 

Bár nem a közelben ...  2.000.000 forintból nem hogy Magyarországon, de az általában olcsóbb ingatlanárakkal bíró Thaiföldön sem megyünk sokra - főleg, ha teljesen új, ráadásul egyedi házat építenénk magunknak. Gondoltuk ezt eddig... azonban Steve Areen fotós és zenész 6 hét alatt cáfolt rá erre, a lenti házikóval. Mindössze másfél hónap alatt húzta fel a "Dome Home"-nak nevezett új otthonát Thaiföld északi részén - ráadásul, ha még ez még elég idilli, egy organikus mangóültetvény kijelölt részén.  

Az építés költsége 6000 $ volt (építőanyag stb.), majd még 3000 $ a dekoráció, befejezés. Ez összesen pont 2.000.000 Ft, ráadásul elnézve a minden kényelemmel felszerelt, tartósnak tűnő házikót, túl sok kompromisszumot sem kellett kötnie. Persze az extra alacsony költségeket nézegetve, ne felejtsük, hogy mindez Thaiföldön valósult meg, saját - és barátok - kétkezi munkája révén, de azért inspirálódni lehet :)

Legalul részletesebb fotók az építkezés fázisairól!

Az építés fázisai: 

via: designboom 

A közösségi adománygyűjtés (vagy crowdfunding) nem újdonság már itthon sem, ahogy azt a hazai fejlesztésű gyerekbringa távfékező MiniBrake esetéből is ismerhetjük. Berlinben most két lány nem kevesebbre gyűjt, mint egy új, úttörő szupermarket megnyitására a menő Kreuzberg negyedben - eddig hatalmas sikerrel.

Ha valaki átnézi otthon a szemetest, nagyon sok hulladék keletkezik az eleve csomagolt áru csomagolásából, amiket - többnyire - simán el lehetne hagyni. Lásd a dobozba csomagolt fogkrémes tubus, vagy a zacskózott-majd-dobozolt-pelyhek/müzlik, zacskózott zöldségek, gyümölcsök, édességek. Ráadásul - ha nem járunk nagyon utána - többnyire nem annyit vehetünk tésztából, müzliből, kekszből stb. amennyire szükségünk van, hanem amennyit a gyártó gondol és ideálisnak tart.

Ennek vet véget két berlini lány, Milena Glimbovski (23), and Sara Wolf (30,) az "Original Unverpakt" ("Original Unpacked") kitalálói a teljesen csomagolásmentes szupermarket ötletével. Az alapkoncepció szerint (ld. a videóban alább), a boltban semmi nincs előre csomagolva, mindenki magának mérheti ki újrahasználható edényekbe, hogy mennyi tésztára, fűszerre, zöldségre, kakaóra stb. van szüksége. 

Első körben 600 termékkel indítanak terveik szerint, ezek nem lesznek szigorúan bio termékek, az lesz a fontosabb, hogy helyben előállított, csomagolásmentes áruról legyen szó. Pár nap alatt a német startnext közösségi adománygyűjtő oldalon már most dupla annyi adomány jött össze az induláshoz, mint amennyit a lányok vártak - és még három hét hátra van a kampányból. 

Persze, nem ők az első fecskék, de sajnos a kényelem egyelőre nagyobb úr a vásárlások terén. 2007-ben Londonban már próbálkoztak hasonló közérttel. Azonban az Unpackaged befuccsolt, bár sokak szimpátiáját kivívta. Austinban (USA) ellenben virágzik az in.gredients nevű boltocska, amelynek mára kétszer annyi vevője van, mint amiről a tulaj valaha álmodott. 

Itthon sajnos azért még lennének kétségeim, hogy mennyire működne ez, eleve a hatalmas mennyiségű zacskóból kiindulva, amit a kasszáknál igényel a vásárlók nagy része ma is. 

Via: trehugger.com 

Három évet kell várni, mire elkészül, de úgy tűnik, sokaknak megéri - egyedülálló otthonok nőnek ki a földből Balin 2010 óta - kizárólag bambuszból. A luxusvillákat a kifejezetten bambusz-designra szakosodott Ibuku tervezi. A Green Village  közösségbe eddig jellemzően nyugati tulajok költöztek be, akiknek fontos volt a fenntartható, környezetbarát, mégis tartós, designos otthon. A tervezők szerint márpedig a legfenntarthatóbb módon kitermelt fa sem veheti fel a versenyt környezetkímélés terén a bambusszal, ráadásul - bár első látásra sokan nem hiszik - minimális gondozás mellett is egy életre szóló otthont biztosít a tulajdonosnak. 

A bambuszt a villák minden pontján felhasználták, kezdve a vázzal, a falakkal, a padlón és bútorokon át egészen a WC-ülőkéig. Még vannak állítólag szabad telkek hasonló kunyhók felhúzására, a várakozási idő 2-4 hónap, a tervezés újabb fél év, a felépítés/bebútorozás pedig kb. újabb másfél év. De a képeket elnézve érdemes rá várni közel 3 évet, ha nem annyira sietős.  

Leonardo DiCaprio elkötelezettsége a veszélyeztetett állatok megmentéséért közismert, ilyen téren ő az egyik legaktívabb. Alapítványa, a Leonardo DiCaprio Foundation most éppen 1 millió dollárt adományozott az "Elephant Crisis Fund" nevű kezdeményezésnek. A több állatvédő szervezet által közösen menedzselt projekt az adományt teljes egészében az afrikai orvvadászat megfékezésére fordítja. 

Ahogy azt Leo a vasárnapi Los Angeles-i adománygyűjtő eseményen elmondta, csak tavaly 30.000 afrikai elefántot öltek meg orvvadászok az agyarukért. A projektet többek között szervező Save The Elephants nevű szervezet képviselője, Dr. Iain Douglas-Hamilton szerint ezeknek az elefántoknak egyetlen módon van jövőjük, mégpedig ha a kormányok, civilszervezetek és magánemberek együtt lépnek fel az orvvadászok ellen. Douglas-Hamilton szerint a LA-i esemény új reménnyel töltötte el, hiszen összesen 2 millió dollár gyűlt össze adományokból. A cél egyébként 5 millió dollár 3 év alatt. 

És hogy konkrétan mire fordítják a pénzt? Az eddig befolyt összegekből többek között egy repülőt vásárolt már a szervezet, amely a kenyai Tsavo Nemzeti Park megfigyelésére koncentrál. Rengeteg nyomkövető kutyát képeznek ki folyamatosan, akik az orvvadászok "kiszagolásával" tesznek állattársaik védelméért. 

És mivel Kína az elefántcsont elsődleges felvásárlóhelye, helyi szemléletformáló kampányokkal, kínai celebek bevonásával folyó programokkal igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a veszélyre. 

A kampányt és az afrikai elefántok jövőjét a következő honlapon lehet támogatni: www.elephantcrisisfund.org. 

A kínai nagyvárosok légyszennyezettsége már sajnos legendás, amiről sokat elmond, hogy nemrég Pekingben egy üveg friss hegyi levegő a Francia Alpokból 845 $-ért kelt el. A 24 millió lakosú Shanghai újabb lépéseket igyekszik tenni a helyzet javítása érdekében. 

A rendszámtáblák kibocsátásából aukciókat rendeznek, nem kaphat bárki; a cél határt szabni az új járművek forgalomba állításának, valamint az alternatív megoldások használatára sarkallni az embereket. Az igénylés borsos árat jelenthet, amit kétszer meggondol az ember: akár 15.000 $-t is perkálhatunk egy rendszámért.

A kivételt az elektromos autók jelentik, ezek automatikusan kaphattak rendszámot, azonban mindeddig csak a kínai gyártmányúak. Eddig. 

Mostantól ugyanis a Tesla S Model-je (amit hivatalosan júniusban kezdenek Kínában is forgalmazni, az ára 120.000 - 140.000 $ között mozog) is bekerült a kalapba. Ez jó hír, ugyanakkor a csapda az, hogy csupán 3000 rendszám igényelhető gyártónként. Ha kifut a keret, a kormánynál kell újabb engedélyért folyamodni. Amit vagy megadnak, vagy sem, mindenesetre az irány már biztató. 

A Tesla-t pedig ez egyelőre nem aggasztja, hiszen nem terveznek 3000-nél több modellt eladni egyhamar. 

Via: Car News China 

Derek Zoolander óta tudjuk, hogy balra fordulni nem mindig egyszerű. Úgy tűnik, ez a tétel új értelmet nyert, hiszen környezet, - és persze pénzkímélő megfontolásokból Amerikában a UPS csomagküldő sofőrjeinek sem ajánlott a balra fordulás. Ez az irányelv zöld imázsépítésük egy fontos - ha nem is annyira közismert - eleme lett.

Megérte: 2004 óta alatt 37 millió liter benzint, valamint 100.000 tonnával csökkentették a CO2 kibocsátásukat. Ez 5300 személyautó káros anyagkibocsátásával megegyező mennyiség. De  mégis miért? 

Bár a kézzel írott levél műfaja szinte teljesen kihalt, azért vannak dolgok, amiket képtelenség SMS-ben vagy Facebook-on átküldeni. A csomagküldő szolgálatoknak így koránt sem áldozott le, sőt, napi 24 órában jelen vannak az utakon világszerte, nincs megállás. 

Az Egyesült Államokban a UPS sofőrjeinek munkaleírásában szerepel, hogy a szállítókocsikkal nem javasolt a balra fordulás, amikor csak tehetik, ezt kerüljék el. Első hallásra hülyeségnek tűnhet, azonban a UPS mérnökei számára alapos vizsgálatok után derült ki, hogy ezzel bizony tetemes üzemanyag mennyiséget spórolnak, csökkentve így a költségeket és a káros anyag kibocsátást is. A felmérés során rájöttek, hogy a sofőrök rengetek időt töltöttek útkereszteződésekben várakozva, hogy balra fordulhassanak (megj: az USA-ban kis ívben jobbra fordulni általában piros lámpa mellett is lehet). Így azt tanácsolták a sofőröknek, hogy tervezzenek és válasszanak olyan útvonalat, ahol jobbra fordulva oldhatják meg a kanyarodást és a célhoz eljutást, még ha hosszabb is kicsit az út. 

OK, de így nem nő a menetidő és vele együtt a fogyasztás? - kérdezhetnénk. A mérnökök szerint furamód nem. A sokéves tesztek szerint sokkal több csomagot sikerült az így megspórolt várakozások mellett gyorsabban kikézbesíteni, ami nem csak a környezeti, de a vásárolói elvárásokkal is találkozott. Win-win játszma. 

Bár a kerékpárt és az autót is Németországban találták fel, az inkább autógyártó-nemzetként ismert országban is átvette a vezetést a bringa 2012-ben. Az EU 27 országából 23-ban adtak el több kerékpárt tavaly, mint autót. Egyedül Luxembourgban és Belgiumban kerekedtek felül az autók, Ciprusról és Máltáról pedig nincs elérhető adat az új autók eladása kapcsán. Németországban 3,966,000 kerékpárt adtak el 2012-ben, s mindössze 3,083,000 autót.  

Magyarországon 232,000 eladott biciklire jutott 53,000 autó. 

Arányaiban a legnagyobb eredményt Románia érte el: 5 az 1-hez nyert a kerékpár: 380,000 bringa vs. 78,000 eladott személyautó. Spanyolországban ez volt az első év, hogy a kerékpár vezet minden más közlekedési eszköz előtt. 

Szakértők szerint a 2008-ban kezdődött válságnak köszönhető a trend, az európai autóeladások 20 éves mélypontot értek el 2013-ra. Ami úgy néz ki, talán nem is baj... sőt. 

Via Daily Mail

Már csak pár nap, és azzal lesz tele minden, mekkora szeméthegyek maradtak a Hajógyári-szigeten a feloszlott Sziget Fesztiválköztársaság állampolgárai után. Pedig a kaliforniai Glad nevű cég direkt fesztiválokra kifejlesztett 7-napos sátrával két zöld legyet üthetünk egy csapásra: a szállás megoldva, a dolgok végeztével pedig lebontás után nem is kell hazacipelni, mert szemeteszsákká alakul át.

A fejlesztés a gyakorlatban az USA-ban már működik, a 2013-as Austin-i SXSW zenei fesztivál adta az ötletet hozzá. Belépéskor ingyen kapták az instant-sátort a fesztiválozók, azzal a feltétellel, hogy utána ebbe gyűjtve a szemetet visszaszolgáltatják.

Texasban működött, hátha itt is bejönne... 

Nem lenne rossz húzás ugyanez jövőre a Szigettől sem, mind amellett, amiket most felsorolnak a honlapon - igaz, ezek csak 2011-es infók, nem nagyon tudható, 2012-ben és idén mi történik e téren. 2 éve mindenesetre 50 fős szelektív gyűjtő csapattal dolgoztak, akik kézzel szedték a szemetet, és 40 db szelektív gyűjtőpontot is telepítettek a Szigetre.